Tovább a tartalomhoz | Ugrás a navigációhoz

Személyes eszközök
Itt vagyunk: Főoldal Cikkek rendezvényeinkről Az Ecce homotól az Ecce homoig – avagy szubjektív tárlatvezetés Munkácsy Krisztus trilógiájánál
Bekezdések

Az Ecce homotól az Ecce homoig – avagy szubjektív tárlatvezetés Munkácsy Krisztus trilógiájánál

Budapest – A Magyar Nemzeti Galériával és a Munkácsy Alapítvánnyal együttműködve az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány március óta szervez Munkácsy Mihály Krisztus trilógiájához egyházi és zenei tárlatvezetéseket, melyek lehetőséget adnak az érdeklődők számára a Trilógia teológiai üzenetének megismeréséhez és a zene útján történő elmélyüléshez. Július 9-én, a sorozat befejező alkalmán Ternyák Csaba egri római katolikus érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar alelnöke tartott tárlatvezetést, míg a zenei elmélyülést a Mária evangéliuma című rockoperából Sáfár Mónika, Tolcsvay László és Tóth Sándor biztosította. Fotó: Kiss Tamás

Az Ecce homotól az Ecce homoig – avagy szubjektív tárlatvezetés Munkácsy Krisztus trilógiájánál

dr. Ternyák Csaba római katolikus érsek Munkácsy trilógiájánál

A Magyar Nemzeti Galériában megvalósuló alkalmon a trilógia előtti tér megtelt érdeklődőkkel. Mint a sorozat korábbi alkalmai, így befejező része is kifejezte: szükség van vallási témájú alkotások egyházi értelmezésének megvilágítására, hisz bizonyos tartalmak csak ilyen alkalmakon hangozhatnak el.

Ternyák Csaba a Trilógiával kapcsolatban kifejtette: Munkácsy gyakorlatilag Jézus Krisztus szenvedéstörténetét festi meg három mozzanatban. Mindhárom kép egy-egy cselekménysorozat összefoglalása, a nagyhét eseményeinek esszenciája. A jó festmény ugyanis nem egyes esemény részletét mutatja be mint egy fotográfus, hanem mintegy összefüggő keresztutat tár elénk.

Érsek úr elmondta: Munkácsy mindhárom alkotásán az idősíkokat is érdemes szemügyre venni. Úgy, ahogy a Krisztus Pilátus előtt című alkotáson nemcsak az adott jelenet szerepel, hanem egy gyermeket kezében tartó nőalak által összeköti a kép nézőjét a kisded Jézussal is, addig a Golgotánál megjelenő lovas a Jelenések könyvének lovasára utalhat, míg az Ecce homo idősíkja a jelenig ér és minket céloz. A sokféle emberábrázoláson keresztül felfedezhetjük saját magunkat, megtalálhatjuk aktuális énünket, azt, aki Jézus felé kiált.

Az Ecce homo alkotás lehetőséget ad arra, hogy a nagyheti eseménysort más megközelítésben láthassuk, azaz önmagunk emberségéről elgondolkodjunk. Pilátus bemutatja a megostorozott Jézust a tömegnek azt gondolván, hogy így szánalmat és szimpátiát kelt bennünk iránta. Ecce homo – íme az ember – mondja Jézusra mutatva. Ez a mondat Érsek úr meglátása szerint nemcsak a tömeghez, hanem Jézushoz is szól és az előtte álló tömegre vonatkozik. Ebben a helyzetben megjelenhet előttünk Karinthy Frigyes Barabbás című novellája, mely irodalmi síkon írja le mindezt.

 

Ternyák Csaba tárlatvezetését követően a Müller Péter Sziámi szövegét Tolcsvay László által megzenésített mindenki számára ismert Mária evangéliuma című rockoperából hangoztak el részletek Sáfár Mónika, Tolcsvay László és Tóth Sándor előadásában. Érsek úr tárlatvezetése a zenei résszel kiegészítve ünnepi alkalommá vált a Munkácsy trilógiánál.

 

Az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány szervezésében és lebonyolításában a Magyar Nemzeti Galériában kilenc rendezvény valósult meg, melynek korábbi alkalmairól tudósításokat olvashat honlapunkon, továbbá részleteket láthat a Duna Tv és a Magyar Televízió vallási műsorai között is.

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek