Bodor Lilla „Tonsóra hangolva” című kiállítása

— Felvéve: , ,

Esemény megnevezése:
  • Budapest
  • hír
  • kiállítás
Időpont: 2009. 10. 01.
mikortól: 18:00 meddig: 19:00
Helyszín: Budapest
Név Bodor Lilla honlapja
Esemény hozzáadása a naptárhoz vCal
iCal

 

Bodor Lilla „Tonsóra hangolva” című kiállítása

a Magyarországi Volksbank Ráday utcai bankfiók-galériájában.

 

A Magyarországi Volksbank Zrt. tisztelettel meghívja Önt és partnerét Bodor Lilla festőművész „A tér költészete” című, a Ferencvárosi Őszi Fesztiválprogram keretében nyíló kiállításának megnyitójára.

A rendezvényt Skonda Mária a Magyarországi Volksbank Zrt. vezérigazgató-helyettese, a kiállítást

Bordács Andrea művészettörténész nyitja meg. Köszöntőt mond: Dr. Gegesy Ferenc Ferencváros polgármestere.

A rendezvény megnyitójára 2009. október 1-én 18 órakor kerül sor A Magyarországi Volksbank Zrt.

Ráday utcai bankfiókjában és galériájában 1092 Budapest, Ráday u. 42-44.

A kiállítás 2010. február 15-ig tekinthető meg, hétfőn, kedden és szerdán 8 és 16 óra között, csütörtökön 8 és 18 óra között, pénteken 8 és 15 óra között.

 


A tér költészete – Bodor Lilla képei elé

 

Bodor Lilla festményei egyszerre ajándékoznak meg az ismerősség és a szokatlanság élményével. Az olaj-vászon technika és magának a térnek, sőt többnyire üres térnek az ábrázolása ismerős. Ugyanakkor a tér mintegy homorú lencsén át láttatása – noha beazonosítható – festményen nem megszokott. A speciális látvány és annak megjelenítése ezáltal a látásról való asszociációk generálása. Ha nem tűnne túl patetikusnak, s hogy még egy művészeti ágat is bevonjak, azt is mondhatnám, hogy Bodor Lilla itt látható festményei a tér költészetének képei.

A művészettörténet részben a látás és a térábrázolásról való gondolkodás története. A reneszánsz térérzékelést, a perspektivikus látást is meg kellett tanulni a szemnek, mely Alberti szerint olyan, mint egy világra nyíló ablak.

A modern művészet kezdete óta viszont sok művész kérdőjelezte meg a reneszánsz perspektíva képi kánonján alapuló térkonvenciókat. Az impresszionisták és Cézanne az újfajta tér- és mélységábrázolásban új szín- és fényelméletet alkalmaztak; a posztimpresszionisták elméletei a formát mint tartalmat helyezték előtérbe. A kubizmus széttördelte a teret és egyszerre több nézőpontból ábrázolt dolgokat. A jelentést a kétdimenziós képmező sík felszínén fogalmazták újra, mely az absztrakció új lehetőségével járt. Azóta persze még sokan sokféle módon szemléltették a teret, de a 19. században bekövetkezett stílusváltozások tették nyilvánvalóvá a tér sokféle érzékelésének és érzékeltetésének lehetőségét. Bodor Lilla homorú és domború terei nemcsak egy speciális technikának a megjelenése, hanem a homorú, illetve domború lencsén át láttatott világ elemel a primer látványtól, tudatosítja a reflexió tényét, azt hogy a látvány médiumon átszűrt kép. Pittura / immedia – mondaná Peter Weibel, aki már a 90-es évek festészetének fő jellemzőjének a médiumon való áttettséget látta.

Ugyanakkor Bodor Lillánál ezek a sajátos, többnyire üres műterem terek, szubjektív terek. Ezt támasztja alá az a momentum is, hogy amennyiben ember is szerepel a képein, az ő maga, illetve valamifajta alteregója.

A képek címei is bizonytalanságról, várakozó álláspontról tanúskodnak: Tétovázó, Hívogató, Várakozó, Távolba néző, Estébe forduló, stb. Szinte mind folyamatos melléknévi igenév, mely főnévi szerepet tölt be. Hogy közérthetőbbek legyenek ezek a nyelvészeti kifejezések, ilyenek az író, költő, festő szavaink is. Ugyanakkor ezekkel ellentétben a kiállítás képeinek címeiben szereplő igék sem aktív, hanem kifejezetten passzív tevékenységet sugallnak: tétováz(ik), vár, távolba néz stb. Tehát elmondható, hogy Bodor Lilla terei várakozóak, passzívak. De hát miért is kellene egy térnek bármit is csinálnia, azonkívül, hogy csak úgy van. Ez még mindig több, mint ami egy üres tértől várható. Ahogy a műtermek gyakran valamilyen módon ars poétikák, vagy netán önarcképek, ebben az esetben így nyilvánvalóvá válik – legalábbis számomra – e terek metaforikus jellege, mely önmagára a művészre vonatkozik, aki mintegy görbe tükörben reflektál saját tevékenységére. Már csak az marad a kérdés: kit keresnek, kit hívogat, mire vár? Arról a művészet már egy jó ideje lemondott, hogy Godot-ra.

 

Bordács Andrea

művészettörténész

 

Bodor Lilla

1979 Dunaújváros

Tanulmányok és Tagság

1994-1998 Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola Székesfehérvár Büki Zsuzsanna osztálya
2001-2007 Magyar Képzőművészeti Egyetem Budapest festő szak Gaál József osztály
2007 Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének tagja

Ösztöndíjak és Díjak

2006 Erasmus ösztöndíj festő szak Edinburgh College of Art, Edinburgh, Nagy-Britannia
2006 Dunaújváros Ifjúságáért Közalapítvány ösztöndíja
2007 Gruber Béla Díj

Válogatott kiállítások

2001 Angol akvarell magyar ecsettel Magyar Akvarellfestők Társasága Hatvani Galéria Hatvan, Arles Franciaország

2001 Csoportos kiállítás Berzsenyi Dániel Főiskola Szombathely

2002 A színek nyelvén Barcsay Terem Magyar Képzőművészeti Egyetem Budapest

2003 Szabad Strand önálló kiállítás Free Zoo Galéria Budapest

2005 Méreten aluli csoportos kiállítás Várfok Galéria Budapest

2005 Önálló kiállítás Lukács Cukrászda Budapest

2006 Élet- Tánc önálló kiállítás Bartók Színház és Művészetek Háza Dunaújváros

2007 Best of Diploma 2007 Barcsay Terem Magyar Képzőművészeti Egyetem Budapest

2007 Friss Európa 2007 KOGART Ház Budapest

2008 Budapest Art Expo Friss Fiatal Képzőművészek Nemzetközi Biennáléja MűvészetMalom Szentendre

2008 Nagyvárosi Hagyomány NetAktív Galéria Budapest

2008 POSZT Dante Café Pécs

2008 55. Hódmezővásárhelyi Őszi Tárlat Tornyai János Múzeum Hódmezővásárhely

2008 Piknik Kortárs Művészeti Fesztivál Esztergom

2008 Propos d’Europe 7.0 Párizs-Fehérvárcsurgó Károlyi kastély Fehérvárcsurgó

2008 Szalmaszál Alapítvány Jótékonysági Árverés Centrális Galéria CEU Budapest

2008 Önálló kiállítás Pannónia Szinkronstúdió Budapest

2009 Önálló kiállítás Tolnay Szalon Madách Színház Budapest - video

 

 

Több információ erről az eseményről

Dokumentummal kapcsolatos tevékenységek